Határtalanul-Erdély
(2022.05.12-16)
(HAT-KP-1-2021/1-000920)

A Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium 40 tanulója 4 kísérővel 2022. májusban ötnapos erdélyi tanulmányi kiránduláson vett részt a Határtalanul program tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázat keretében. Az út során megismerkedhettünk a határon túli magyarság történelmével, hagyományaival, nevezetességeikkel, bepillantást nyerhettünk mindennapi életükbe.

Határtalanul előkészítő óra (2022. április 25.)
A hetedik osztályosok felidézték a történelem órákon tanult ismereteiket a Trianoni békeszerződésről, az elcsatolt országok magyarságának helyzetéről. Részletesen áttekintettük és megbeszéltük a tanulmányi kirándulás programját és a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályait.

1. nap (2022. május 12.)
Reggel 5 órakor indultunk Simontornyáról Erdélybe. Az első megálló a Király-hágó volt, ahol elfogyasztottuk a magunkkal hozott ebédet. Utána Kolozsváron töltöttünk el néhány órát. Egy idegenvezető segítségével bebarangoltuk a századok óta Kolozsvár jelképét és központját, a főteret. Megnéztük Mátyás király szülőházát, Fadrusz János szobrát Mátyás királyról, a Bánffy-palotát, amely az erdélyi barokk építészet egyik legjelentősebb műemléke, jelenleg Szépművészeti Múzeum, majd megnéztük Bolyai János szülőházát. Elsétáltunk a házsongárdi temető előtt, ahol az erdélyi közélet és művészet nagyjai nyugszanak. A szállásunk Torockón volt. Az egykori bányászváros, a Székelykő hármascsúcsa alatt található. A Piroska vendégházban elfogyasztott vacsora után még sétáltunk egyet és vásároltak a gyerekek a helyi ajándékboltban.

2. nap (2022. május 13.)
A reggeli után megkaptuk az úti csomagokat és indultunk Tordára. Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, mely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. Páratlan só-csodáival, óriáskerékkel, csónakázótóval, fürdésre alkalmas barlangi sóstavakkal ismerkedtünk meg. Szováta volt a következő állomás. A Medve-tó a közelmúltban hivatalosan is a világ legnagyobb heliotermikus tava elismerést kapta. A Maros megye „koronaékszerének” nevezett fürdőt sokan keresik fel nőgyógyászati és meddőségi problémák kezelési céljából, de reumatikus bajok esetén is kedvező hatású. Körbesétáltuk a tavat, láttunk sókasztronokat, a Piros-és a Zöld tavat. A gyerekek nagyon élvezték, hogy a gyógyhatású iszappal bekenhették magukat. A következő megálló Korond volt. Itt találkozhattunk egy sóvágó mesterséget űző kis vállalkozással. Majd a helyi vásárban lehetett, többek között kerámiákat is vásárolni. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy a környék őrzi az ősi mesterségeket, melynek tudása apáról fiúra száll. Farkaslaka volt a következő megálló. Itt megkoszorúztuk Tamási Áron sírját. A székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserfa között nyugszik. Tamási Áron végakarata volt, hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra. A szállásunk elérése előtti utolsó látványosság Székelyudvarhelyen volt. Megtudtuk, hogy az itt élők több mint 90 %-a magyarnak vallja magát. Megnéztük a Vasszékely szobrát. Az eredeti 1917-ben készült emlékmű cserfából készült és odaszögezett acélpikkelyek borították, ezért kapta a Vasszékely nevet. A szállás és a vacsora Ivó településen, az Irgó kulcsosházakban volt.

3. nap (2022. május 14.)
Az első látványosság Homorodfürdőn volt. A régen kis székely falu, ma országos jelentőségű üdülőtelep hideg-melegvizes szénsavas fürdővel, bő vizű borvízforrásokkal rendelkezik. A gyerekek megtöltötték kulacsaikat borvízzel. Utunkat Csíksomlyó felé folytattuk. A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A következő koszorúnkat a madéfalvi veszedelem emlékművénél helyeztük el. 1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le több száz székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen, és az adóztatás ellen. Délután a Békás- szoros és a Gyilkos –tó volt az úti cél. A Gyilkos-tó és a – Békás patak által vájt – Békás-szoros a Keleti-Kárpátokban található, a Hagymás-hegységben. A tó sajátosságát és varázsát a keletkezésekor elárasztott fenyőerdőből visszamaradt, fenyőcsonkokkal teletűzdelt, zöldes árnyalatú vízfelület adja. A Békás-szorost évmilliók során a Békás patak alakította ki. A lélegzetelállítóan fölénk magasodó 200-300 m magas függőleges sziklafalak Európa természeti ritkaságának számítanak. A Zetelaki víztározó felé buszozva megálltunk Románia legnagyobb andezitbányájánál is. Megtudhattuk, hogy innen származnak a vasúti töltések kövei. A havasokról lefelé igyekvő fürge vadvizek folyását egy csodálatos mesterséges tóvá szelídíti, ez a Zetelaki víztározó. Kiváló horgászati, fürdőzési, túrázási, vagy csónakázási lehetőségeket biztosít. A hosszú nap után vacsorára értünk vissza a szállásunkra.

4. nap (2022. május 15.)
A kirándulás legnagyobb kihívásához érkeztünk, a Madarasi Hargita megmászása volt a cél. Reggeli után traktorszekérrel vittek fel minket a Madarasi Menedékházhoz. Innen gyalogtúra következett. Szép fenyőerdőn keresztül vezető ösvényen mentünk fel az északi vízválasztó nyeregbe. A Rákosi-sáténak nevezett széles tisztásra érve szép kilátás tárult elénk, a távolban látszottak a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás az Egyeskővel. Apró fenyőkkel és borókacserjével tarkított lankás emelkedőn vezet az ösvény fel a “Nagy Csúcsra”. A kis fenyvesek között kitekintve, egy-egy kiálló kisebb sziklatömbre kiállva a szélrózsa minden irányába több tíz kilométerre, sőt egyes irányokba akár 100-200 kilométerre is elláthattunk. A Csúcsra érve a kopjafák és keresztek erdeje, fából faragott szobrok és sámánoszlopok, valamint kisebb és nagyobb kőrakások tanúskodnak arról, hogy a székely és magyar közösségek számára nagyon fontos ez a zarándokhely. A csúcs még havas és sáros volt, de a látvány kárpótolt minden erőfeszítésünkért. Kora délután érkeztünk vissza a szállásra, ahol a vacsoráig szabadfoglalkozás volt. A gyerekek sportoltak, játszottak, beszélgettek egymással.

5. nap (2022. május 16.)
Reggel 7 órakor indultunk haza. Útközben két rövid megálló volt. Megkoszorúztuk a segesvári csatában elesett hősök emlékművét Fehéregyházán, feltételezések szerint itt esett el Petőfi Sándor. Majd Aradon koszorút helyeztünk el az emlékműre, amely egy mesterséges domb tetején álló obeliszk. Egyik oldalán az 1849. október 6. dátum szerepel, a többi oldalon a tizenhárom aradi vértanú neve kivégzésük sorrendjében. Este érkeztünk haza Simontornyára.

Értékelő óra (2022. június 3.)

A Nemzeti Összetartozás napi megemlékezésen a hetedik osztályos tanulók bemutatták tanulótársaiknak az erdélyi kiránduláson készített fényképeiket, meséltek a látnivalókról, élményeikről, a tanulmányi kiránduláson tett tapasztalataikról. A bemutató után osztálykeretben értékeltük a Határtalanul programot, felidéztük a kedvenc helyszíneket, és mindenki mesélhetett a külhoni magyarságról szerzett új ismereteiről.